Agenor Civil Állatvédő Egyesület – Adószám: 18976461-1-43 – Bankszámla: 16200120-18547443

Macskapuki – Ez nagyon gáz!

A bélgáz keletkezése az emésztés során természetes folyamat. Ám bizonyos macskák beleiben keletkező gáznemű anyagok mennyisége és bukéja messze felülmúlja a tűréshatárt….Rovatunkban tanácsokat adunk, hogy hogyan szelídíthetjük tűrhetővé cicánk bélműködését. Amikor szeretni való, bűbájos cicánk lépten-nyomon sunyi gázfelhőkkel bombáz bennünket, menten eltekintünk a szokásos esti dögönyözéstől. Kellemetlen perceket tud teremteni a kis bársonytalpúnk az állandó eregetéssel. Például, ha a takarónk alatt alszik… vagy rosszabb esetben a párnánkon, és a fejünk felé fordítja a popóját… vagy mondjuk, ha a filmnézés legromantikusabb pillanatában az ölünkben ülve engedi el a békegalambot…. Vicces szituációk ezek, de lássuk be: elég kellemetlen számunkra is, és valószínűleg a cica számára is. Na nem azért mert neki szégyenérzete lenne az őt körülvevő gázfelhő miatt. Hanem azért, mert a túlzott gázképződésnek oka van, és ez lehet, hogy egyéb tüneteket is okozhat a cicánál. A belekben keletkező gáz két fő forrása a lenyelt levegő és az emésztéshez társuló bakteriális bomlástermékek. Ezekből oxigén, szén-dioxid, hidrogén, nitrogén, hidrogén-szulfid, metán és ammónia keletkezik, az utóbbi három egyvelege okozza a kellemetlen szagokat. A napi bélgázürítés mennyiségét és szagát leginkább a cica étrendje és étkezési szokásai befolyásolják. Ezen pedig mi tudunk változtatni! De hogyan? 1. Lassítsunk a vacsora menetén. A túlzott gázképződés leggyakoribb oka az a levegő, amit a mohó macskák az étellel együtt lenyelnek. Ha például ping-pong labdát teszünk a macska tálkájába, lassabban eszik, hiszen a labda elvonja a figyelmét, és zavarja a habzsolást is. Ha több macskánk van, lehetőleg etessük őket külön-külön, hogy ne szálljanak egymással gyorsasági versenybe a táplálékért. A ház különböző pontjain is elhelyezhetjük az egy étkezésre jutó száraz élelmet, így macska kénytelen lesz keresgélni, hogy megtalálja az ételét. 2. A mozgásszegény életmód a tunya cicák bélműködését is kedvezőtlenül befolyásolja. Már a legegyszerűbb gyakorlatok is elősegítik az emésztést, ezáltal a bélgáz keletkezését is. Figyeljük meg, hogy mi kelti fel a cicánk érdeklődését. Vehetünk neki cicás játékokat, de mielőtt vagyonokat költenénk erre, először próbáljuk ki a legegyszerűbb, legolcsóbb megoldásokat, úgy mint ping-pong labda, vagy a PET palack kupakja. Órákat el tudnak játszani ezekkel is. A kupak talán azért jobb, mert azzal nem csak focizni lehet, hanem a szájával is meg tudja fogni, és dobálhatja. 3. Váltogassuk a macskaeledelt. A macska eledelének típusa is hibás lehet, főleg akkor, ha magas a szójatartalma. Fokozatosan szoktassuk hozzá az új eledelhez, hogy a macska emésztőrendszere gond nélkül hozzászokjon. A régi eledel nagyjából 25%-át helyettesítsük az újjal egy héten át, így a negyedik hétre macskánk teljesen átáll az új étrendre. 4. Kérjünk az állatorvostól kimondottan macskáknak készülő (pl. Acidophilus vagy Prozyme tartalmú) emésztésserkentő szereket, és az előírt dózisban adjuk a táplálékához. Ezek a termékek elősegítik az emésztési folyamatokat és szinte teljesen megszüntetik a gázos problémákat. 5. Kövessük figyelemmel, hogy mit is eszik valójában a macskánk. Túlzott mennyiségű, kellemetlen szagú bélgáz keletkezhet akkor is, ha kedvencünk túl sok, nem cicagyomornak való ételmaradékot vagy „emberi” élelmet, puffasztó ételeket eszik. 6. Ne adjunk neki tejet! A tej fogyasztása az alapvetően laktóz-intoleráns macskák esetében puffadást, fokozott gáztermelődést okoz, ami nem csak kellemetlen szagokkal, de hascsikarással és hasmenéssel is jár! Forrás: haziallat.hu Kép: liked.hu/szorakozas, haziallat.hu

Miért hemperegnek bele a kutyák mindenbe?

Rovatunk egy zamatos témát taglalgat: vagyis a kutyák miért szeretnek belehemperegni a séta során talált, létező legbüdösebb tereptárgyakba, úgy mint elhullott állatok bomló tetemébe, vagy élő állatok ürülékébe… Igazából cikkünknek adhatnánk azt a címet is, hogy „Egy igazán különleges parfüm”  Képzeljük csak el: a séta során kedvencünk mit sem sejtve szaglászik a fűben, míg meg nem érez egy igazán hívogató illatot. Ez az ellenállhatatlan aroma rögtön odavonzza, rabul ejti és azonnal tudja: ez az. „Ez az, ami mindig is hiányzott az életemből. Gazdi hogy fog örülni, ha megérzi ő is.” Nekiugrik hát és beleveti magát ebbe a mennyei aromába. Addig hempereg míg kis testét teljesen beborítja ez az illat. Egy folt sem maradhat ki, egyetlen szőrszál sem. Hátára fordulva bizonyosodik meg róla, hogy már teljesen beborította azt, jól beledörzsölődve bőrébe is. Mikor végzett, büszkén sétál vissza hozzád. „Érzed ezt gazdi?”. Bizony, hogy érzed. Már 5 méterről arrébb érezted ezt a leírhatatlan dögszagot, amibe a kutyád két perccel előtt fetrengett bele nagy vidáman. Mireföl tehát ez a vonzalom a számunkra gusztustalan dolgokba való hempergéshez? Egyes szakértők szerint ez a vadászösztönhöz kapcsolódik. Az emberrel való együttélés előtt a kutyák bizony vadászni jártak. A vadászat során mindent meg kellett tenniük ahhoz, hogy ne hívják fel magukra a préda figyelmét. Az erős szagokba (dögbe, ürülékbe) való dörgölőzéssel elfedték saját szagukat, ezzel összezavarva jövendőbeli vacsorájukat. Bár a szokásos esti séta során nem valószínű, hogy kutyánk bármit is le tudna vadászni, ösztöne mégis működik. Kutatók megfigyelték, hogy a kutya ezt akkor is megteszi, amikor a cél éppen ennek az ellenkezője: a saját szagának felerősítése. Ilyenkor többnyire saját, illetve társainak ürülékébe fekszik bele. Ez a falkaszellem megőrzése és a dominanciaharcok miatt „szükséges”. De a tudósok felfigyeltek arra a jelenségre is, hogy a felfedező körútról visszatérő, a prédaállat ürülékébe hempergőzött eb vadászatra ösztönzi társait is. Mások úgy tartják, hogy a terület megjelölésével áll összefüggésben. De az is lehet, hogy ami nekünk büdi, az a kutyáknak szimplán jó illatú. Azonban mit tehetünk, ha már megtörtént a baj, és ebünk az orra hegyétől a farka végéig egy pöcegödörhöz méltó szagot áraszt? Ha van hozzá gusztusunk és gyomrunk, akkor először fésüljük át a bundáját, hogy a fertőző bacikkal teli szőr egy részét eltávolítsuk (ezt egyébként minden fürdetés előtt meg kell tenni). Ezután (vagy ennek elhagyása esetén is) fürdessük meg alaposan samponnal, de hagyjuk rajta több ideig a habos sampont. A samponválasztásról kérdezzük meg az állatorvost. Az allergiás reakciók kockázatának csökkentésére legcélszerűbb minden fajtának alkalmas sampont választani, amiben nincs durva vegyszer. Sose használjunk emberi sampont, a kutya bőrének és szőrzetének ugyanis egészen más a savassága, mint az emberének. Valószínűleg ilyen „baleset” esetén szükség lesz akár a kétszeri vagy háromszori alapos átsamponozásra. A samponhoz keverhetünk citrusféléket (ha a kutya bőre nem érzékeny rá). Végül öblítsük le a sampont és szárítsuk meg alaposan a bundáját. Ha a szárítást nem engedi (fél a hajszárítótól), akkor mindenképpen maradjon lakásban, meleg helyen mindaddig amíg teljesen meg nem szárad a bundája! A kereskedelemben lehet kapni kellemes illatú kutyaparfümöket, amiből a teljes szőrzet száradása után pár cseppet tehetünk a grabancára. Felhasznált anyag: okosgazdi.hu, haziallat.hu, gondosgazdik.hu Fotó: kutyazona.hu, randevau.hu

Macskák szájhigiéniája

Rovatunk fogas kérdést taglalgat, körbejárjuk a cicák fogazatával kapcsolatos kérdéseket, a szájhigiéniát és a gyakori fogászati problémákat. Mi emberek tudjuk, hogy mennyire fontos a megfelelő szájhigiénia. Megmossuk és tisztítjuk fogainkat reggel-este, ha lehetőségünk van rá, akkor napközben étkezések után is. Rendszeresen járunk fogorvoshoz, és a gyerekeket is erre tanítjuk. Nem csak egészségügyileg fontos a rendszeres fogápolás, hanem megjelenésünket tekintve esztétikailag sem mindegy, hogy milyenek a fogaink. Azonban amennyire fontos ez embereknél, legalább annyira kell ügyelni a macskák fogazatának tisztán tartására, ápolására. A legtöbb cicatartó sajnos kevés figyelmet szentel kedvencének a fogaira. Leginkább akkor szokták észrevenni, hogy gond van, ha a macskusz ásít egyet mellettük, és a szagtól még a szobanövények is lekonyulnak. Persze a cicák nem tudnak fogkefét ragadni és minden este alaposan átsikálni a fogaikat  Nézzük csak, hogy mit tudunk tenni annak érdekében, hogy a cicusoknak szép fehér, egészséges fogaik legyenek. Először is a cicák fogát is éppúgy rendszeresen ellenőriztetnünk kell, mint a sajátunkat. Egy beteg fog sokféle gond és kór okozója lehet. A macskáknak – mint az emlősöknél általában – kezdetben tejfoga nő. Életük harmadik-hatodik hetében már megjelennek a tűhegyes fehér kis cakkok a rózsaszínű ínyben. Ezek a fogak nem maradnak túl sokáig, körülbelül négy hónapos korukban elkezdődik a fogváltás és megérkezik harminc gyönyörű, ragadozó fog. A macskák fogai ifjú korukban hófehérek és élesek, de bizony a fogkő réme – mint embereknél és kutyáknál is – a macskák 80 százalékánál fenyegető veszély! A cicák fogait az éves oltáskor ellenőriztessük az állatorvossal. A fogkő eltávolítása rendszerint a cicák ötödik-hatodik életévében válik igazán aktuálissá. Nemcsak azért, mert rendszerint kellemetlen szájszaggal, esetleg nyáladzással jár a fogkő megjelenése. Nem is csak azért, mert esztétikailag is ronda egy sárgás-barna lepedékkel fedett fog. Hanem elsősorban azért, mert a fogkő ínygyulladást, sőt komolyabb betegségeket is okozhat. Ilyenkor felmerül, mivel előzhetjük meg ezt a kellemetlen tünetet. A szakirodalom azt ajánlja, szoktassuk rá cicánkat a rendszeres fogmosásra. Persze nem fogkefét ragadva. Azt tanácsolják, hogy kölyökkortól játékos formában szoktassuk hozzá macskánkat arra, hogy ujjunkkal szájukba nyúlva dörzsölgetjük fogaikat. Természetesen nagyon lassan és óvatosan kezdjünk a szoktatáshoz, még kedvencünk apró korában. Először csak ujjunk hegyével csiklandozzuk az ínyüket, simogassuk a fogaikat. Semmi esetre se próbáljuk erőszakkal feszegetni a száját. Az ügyes gazdák azt is elérhetik, hogy ujjukra egy gézt csavarva nyúlhassanak kistigrisük szájába, és azzal dörzsöljék le a lepedéket a fogakról. A nagyon-nagyon ügyes gazdik pedig már használhatnak speciális fogkefét és macskáknak szánt fogkrémet is – de valljuk be, ezek a gazdák a türelem szobrai is egyben. Megoldhatóbbnak tűnik az ujjra húzható, rugalmas fogkefe, már ha a cicánk ahhoz már hozzászokott, hogy a szájában turkálunk. Cicás tapasztalataink azonban azt mutatják, hogy ők nem igazán tolerálják a szájban kotorászást. Otthon még az is körülményes, ha egy tablettát kell a szájába tenni úgy, hogy azt ne köpje ki. Egyik-másik cicával szinte közelharcot kell ilyenkor vívni. Náluk szinte lehetetlen küldetés a fog dörzsölgetése vagy megmosása. De akkor mégis mit tehetünk? Figyeljünk a megfelelő táplálékra, mert a megfelelő étel összetétele védheti fogaikat. A száraz eledel – mivel felülete egyenletlen és nem péppé, hanem morzsává alakul a rágásnál – képes a lepedéket ledörzsölni a fogakról. Sőt, léteznek kifejezetten erre a célra készült termékek is: érdes kialakításuk rágás közben tisztítja a cica fogát, és a benne található egyéb összetevők pedig megelőzik a baktériumok elszaporodását. A lepedékből alakul ki ugyanis a fogkő. Ha tehát ügyelünk arra, hogy cicánk ne csak puha táplálékot kapjon, hanem szárazat is, akkor sokat tettünk már harminc fogának épségéért. Ha csak puha táplálékot kap egy macska, akkor fogai kivannak téve a lepedék és a fogkő kialakulásának. A lepedék az ételmaradékből, nyálból és baktériumokból alakul ki, és még nedves, világos bevonatként telepedik a fogakra. A kálcium tartalmánál fogva ez a lepedék idővel megkeményedik és sárgás-barnás színűen jelenik meg a korábban hófehér fogakon. Az a kemény takaró befurakodhat az ínyhús alá is, ami ínygyulladást, rossz esetben ínysorvadást okozhat. A visszahúzódó íny pedig szabadon hagyja a fognyakakat, amelyek egyrészt nagyon érzékenyek, másrészt újabb lerakódások melegágya. Ha nem ápoljuk cicánk fogait, előbb utóbb fogai betegek lesznek és kihullanak. Az állatorvosok meg szokták említeni, hogy a fogkő kialakulásában a nyálnak is nagy szerepe van, illetve annak összetételének, márpedig ez teljesen egyedi. Némely macskák nem is ismerik a lepedék és fogkő fogalmát, másoknak pedig még az évi egy fogorvosi látogatás is kevés. És ez a különbség akkor is létezhet, ha mindketten ugyanazt az ételt eszik. Megjegyezzük, a cicák között éppen annyi édesszájú él, mint a gazdik között. De édességnek – cukorkának, csokoládénak – semmi keresnivalója nincs egy macska szájában. A fogkő és az ínygyulladás nemcsak önmagában nagyon kellemetlen jelenség. Egyfelől akut gyulladást okozhat, másfelől az egész szervezet számára is veszélyes lehet. A kórokozók a szájból különösen az olyan bő vérellátású szervekhez juthatnak el, mint a vese, a máj, a szív. Elsősorban az idősebb macskáknál okozhatnak szervi bajokat az ápolatlan fogak, a gyulladt íny. Amíg a gyulladás pusztán egy sötétebb, vékony csíkként jelentkezik a szájüregben, addig nincs komoly aggodalomra okunk. Ám, ha az íny duzzadt, vörös, akkor gyakran a szemfog vagy zápfog kihúzása hozhat megkönnyebbülést. Ez persze riasztóan hangzik, de a cicáknak néhány fog hiánya nem okoz problémát. Ők különben is hajlamosak arra, hogy rágás nélkül, nagy darabokban nyeljék le „zsákmányukat”. Nekünk volt már olyan idősebb cicusunk, akinek a teljes fogazatát el kellett távolítani. Büdös volt a szája, folyt a nyála, minden foga mozgott, az ínye gyulladt volt. A műtét napján már este bevert egy hatalmas adag pépes konzervet, kicsit sem zavarta hogy nincs foga. A műtét után megszűnt a szájszag, ő pedig azóta is gondtalanul tölti játékkal, lustálkodással és persze sok-sok evéssel a mindennapjait. Ha a cicánknak állandó ínygyulladása van, anélkül, hogy fogai állapota erre okot adna, akkor nagyon sürgősen keressünk fel egy állatorvost. Ez a jelenség ugyanis lehet immungyengeség, vírus fertőzés vagy autoimmun betegség jele. Ugyanez fordítva is igaz: néha egészen meglepő jelenségek utalhatnak fogproblémákra. Ha cicánk állandóan könnyezik, ha fintorog, ha pofáján tályog vagy szőrhiány alakul ki – akkor is feltétlenül nézessük meg a száját belülről is. A rendszeres orvosi ellenőrzés mindenképpen fontos. Bízzuk a fogkő eltávolítását az állatorvosra. Az igazán alapos és fájdalommentes eljárás,

Kaki evő kutyák

Rovatunk témája mondhatni (khmmm ) „szar ügy”. Segítség, kakit eszik a kutyám! Undort vagy meglepetést válthat ki a gazdiból, amikor észreveszi, hogy kedvence ürüléket fogyaszt. Lássuk a lehetséges okokat és megoldási tippeket! A koprofágia, vagyis ürülékevés gyakran fordul elő kutyáknál. Egészségügyi és viselkedési okai is lehetnek, miért találja oly vonzónak – éppen ezért kell figyelmet szentelnünk a kérdésnek. A vizsgálati eredmények szerint a koprofág kutyák 80%-a csak azt a kakit eszi meg, ami nem régebbi, mint két napos, így a kutatás furcsa megoldást kínál a gondra: az, hogy mennyire tudjuk megakadályozni az ürülékevést, attól függ, hogy kutyánk mennyire fér hozzá az ürülékhez – tehát egyszerűen csak el kell kerülni a friss kutyagumit. Az eredmények azt mutatták, hogy a mohóbb és a több kutyával élő kutyák inkább mutatnak ilyen viselkedést, a terrierek és a vérebek közt is nagy számban találhatjuk meg a koprofágiát, míg az uszkárok nem igazán gyakorolják ezt a tevékenységet. Egészségi okok Ha kedvencünk a háztartásban élő más kutyák, macskák után vagy séta közben feleszi az ürüléket, egyaránt utalhat egy bizonyos hiányra vagy arra, hogy nem képes megemészteni eledelét. Enzimhiány – A kutya szervezete képes bizonyos enzimek előállítására, de mennyiségük nem elegendő a táplálék hatékony feldolgozásához, ezért néhány enzimet a táplálékból kell kivonniuk. A vadon élő kutyafélék diétája környezetükhöz igazodik: az elejtett vad elfogyasztása során annak minden részét eltüntetik, a belsőségekből megfelelő mennyiségben jutnak hozzá a szükséges emésztőenzimekhez. Az előregyártott eledelek esetében ez elmarad. Az emésztőenzimek kulcsfontossággal bírnak az emésztés folyamatában, hiányuk esetén a kutya nem képes megfelelően feldolgozni a táplálékot, ezért emésztetlen tápanyagok távoznak majd belőle. Emiatt az állat vágyat érezhet a hátrahagyott ürülék iránt, mely tele van csábító tápanyagokkal. Emésztési zavar – Ha a kutya elrontotta a gyomrát vagy nehézkes az emésztési folyamat, feleheti a kakit, hogy megszabaduljon a zavaró dologtól. Előfordulhat, hogy olyan növényt, vegyszert vagy emberi ételt fogyasztott, amely számára mérgező. Ha hirtelen nagy mennyiségű ürüléket vesz fel, vegyük számításba, hogy valami baj van a pocakjával. Hasnyálmirigy-elégtelenség – A kutya hasnyálmirigye alacsony mennyiségű emésztőenzimet termel, vagy egyáltalán nem képes előállítani azt. Külsőleg, gyógyszeres formában kell pótolni az enzimeket, hiszen ezek hiányában a kutya emésztése nem fog kellően működni. A betegség tünetei: súlyvesztés, hasmenés, és az ürülékevés, mivel a kutya ily módon is megpróbálja kinyerni az életben maradásához szükséges tápanyagokat. Paraziták, férgesség – A bélrendszerben elszaporodó férgek felszívják a kutya elől a tápanyagokat, ezért – más megoldás híján – a kutya a széklet elfogyasztását választja. Megnövekedett étvágyat okozó állapotok – Bizonyos betegségek, így a cukorbetegség és különböző mirigyproblémák, illetve szteroidok szedése arra ösztönözheti a kutyát, hogy éhségében székletet egyen. Felszívódási zavar – A finom, emésztetlen tápanyagok miatt a kutya élvezettel fogyaszthatja az ürüléket, de a macskáét még vonzóbbnak találhatja. Érdemes megnézni, milyen székletet preferál, minősége jó indikátora lehet a hiány vagy betegség típusának. Alultápláltság – Ha a friss, teljesértékű diéta mellett is súlyt veszt a kutya, adjunk neki többet. Gondoskodjunk arról, hogy rendszeres időközönként etessük. És ne feledjük: egy éhes kutya más források után is szimatolhat! Egyéb hiányok – A gyomorsav szint csökkenése főként idős kutyáknál fordul elő, fiatalabb korban okozhatja a helytelen táplálás is. Ásványi anyag hiány ugyanúgy vezethet renyhe emésztéshez vezet, ezáltal kakievéshez. Gyanú esetén vizsgáltassuk meg kedvencünket állatorvosunkkal! Viselkedési okok Ha kizárhatjuk az egészségügyi okokat, akkor figyeljünk oda az étrendjére, a tisztaságra, a nevelés terén legyünk türelmesek és következetesek. Tisztaságmánia – A dolgok természetes rendje szerint a kutya egyetlen egy okból eszi fel mások ürülékét, akkor, amikor a mamakutya feltakarít a kölykök után, hogy tisztántartsa az almot. Ez az ösztön is irányíthatja. Felfedezési vágy – Amikor a kölykök elkezdenek érdeklődni a környezetük irányt, kíváncsiságukban megkóstolhatják a kakit is. Szerencsére idővel a legtöbben kinövik ezt. Dögevés – A kutyák számára nem idegen az elhullott állatok, dögök fogyasztása, és a különféle illatokhoz is vonzódnak. Számukra a széklet nem visszataszító, általa információhoz jutnak „gazdájáról”, így ha módjuk van rá, megszaglásszák. Innen már csak egy lépés, hogy meg is ízleljék… Egyedüllét okozta unalom – Ha a kutyát hosszú ideig magára hagyják, unalmában feleheti a fel nem takarított „csomagot” a kertben. Lakásban sincs másképp, balesetek kölyköknél és időseknél, de bármely életkorban előfordulhatnak. Figyelemre vágyik – Kutyánk szereti a társaságunkat, s ha elhanyagolva érzi magát, még némi rosszalkodás sem tántoríthatja el attól, hogy megpróbálja magára vonni figyelmünket. Egyik remek módja, ha kioson a kertbe és lakmározni kezd: így biztosan felfigyelünk rá, amit jutalomként él majd meg. Stressz – A szűk kennelben vagy zárt helyen tartott kutyák a feszültség levezetésére, illetve helyük tisztántartására is használhatják a kakievést. Kölyökgyárak, szaporítók – A zsúfolt ketrecekben a bezártság, mozgáshiány, stressz, unalom és a nem megfelelő étrend miatt gyakrabban alakul ki ez a viselkedés ezeknél a kutyáknál. Büntetés – Ha a lakásban a „baleset” büntetést von maga után, kutyánk legközelebb inkább megpróbálja eltüntetni az „okot”, minthogy otthagyja és újra büntetést kapjon. Egyfajta megelőzési technika ez a részéről. Utánzás – A fiatal kutyák a felnőttektől lesik el a helyes viselkedést. Így ha a rangidőstől azt látják, hogy ürüléket fogyaszt, őt követve könnyen rá is szokhatnak. Időben lépjünk közbe, mielőtt kialakulna a rossz szokás! Veszélyes ez a szokás? Az egész az emberi értékrend körül forog, mivel mi gusztustalannak tartjuk ezt a szokást. Egyébként normális esetben nem veszélyes. A legtöbb gazdi betegségektől, fertőzésektől tart, de az egészséges, beoltott kutyák nincsenek veszélynek kitéve. Bár néhány gilisztafélét tartalmazhat az ürülék, ezek elpusztulnak a kötelező éves oltások beadásával, és ennek a veszélye akkor is fennáll, ha kedvencünk csak szaglászik vagy kóstolgat. Hogyan előzzük meg? Biztosíts elegendő szellemi és fizikai tevékenységet kutyád számára. Rendszeresen játssz vele, vidd kutyák közé, hogy fajtársaival kergetőzhessen, birkózhasson. Ha kifejezetten energikus, hiperaktív jellemű vagy munkakutya, akkor vidd el agilityre vagy taníts neki trükköket, dolgoztasd meg az agyát. Legyen elől néhány játék, amivel elfoglalhatja magát otthon, arra az időre, amikor egyedül hagyod. Adj neki könnyen emészthető, teljesértékű eledelt, mely minőségi fehérjét tartalmaz. A nyers étrend tartalmazza a szükséges enzimeket, melyek segítik emésztését. Ha főtt ételt adsz neki, egészítsd ki olyan élelmiszerekkel, melyek nagyobb mennyiségben tartalmaznak emésztőenzimeket (pl. belsőségeket, probiotikumok, vitaminok, stb.) Ásványi anyag hiány esetén ajánlatos a kutya eledeléhez tengeri moszatot, algát hozzáadni. Ezek por formájában is

Rókák veszettség elleni immunizálása

A rókák veszettség elleni immunizálása magával vonja az ebzárlat elrendelését is. Az érintett területeken a korlátozás ideje alatt a kutyákat és macskákat elzárva kell tartani – ha mégis kivinnénk kutyánkat, a póráz és szájkosár használata kötelező! Az immunizálás során a vakcina tartalmú csalétkeket kisrepülőgépekről juttatják ki a kezelendő területekre, ami azonban a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti majd. A csalétek az ember számára kellemetlen szagú, belsejében alumínium-műanyag fóliában található a vakcina. Annak érdekében, hogy a rókák minél nagyobb arányban egyék meg a csalétekbe rejtett oltóanyagot, az érintett térségekben a vakcinázás kezdetétől számított 21 napos időtartamra az illetékes járási főállatorvos ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el. A vakcinázási programra a betegség megelőzése érdekében van szükség, a veszettség ugyanis a vadon élő és a házi emlősállatokra egyaránt veszélyt jelent. Háziállataink közül a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskák esetében pedig ajánlott – írja a Nébih. A veszettség fő fenntartói a vörös rókák, melyek hazai állománya mintegy hetvenötezer egyedre becsülhető. Az immunizálási program eredményességét a Nébih ellenőrzi a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával. Az előző évek eredményei azt mutatják, hogy a vakcinázott területeken a rókák mintegy háromnegyede felvette a vakcina tartalmú csalétket. A veszettség hazánkban, éppen a vakcinázási programnak köszönhetően, mára nagyon ritkán fordul elő. Emberi megbetegedésre pedig már huszonöt éve nem került sor. (A téma iránt érdeklődőknek érdemes felkeresniük a Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus honlapját (www.veszettsegmentesites.hu), ami többek között a betegség tüneteiről, terjedésének módjáról és megelőzéséről nyújt széleskörű tájékoztatást.) Az ebzárlat tartama alatt: • A tartási helyén minden kutyát és macskát elzárva, illetőleg a kutyákat megkötve úgy kell tartani, hogy azok más állattal vagy emberrel ne érintkezhessenek; zárt udvarban a kutyák elzárását vagy megkötését mellőzni lehet, ha azok onnan ki nem szökhetnek. • Kutyát tartási helyéről csak pórázon vezetve és szájkosárral szabad kivinni. • A település területéről kizárólag érvényes veszettség elleni védőoltással rendelkező kutyát vagy macskát a hatósági állatorvos kedvező eredményű vizsgálata után és engedélyével szabad kivinni. • Az ebzárlat alatt húsevő állatok összevezetésével járó rendezvény nem tartható. • A legeltetési tilalom ideje alatt tilos a gazdasági haszonállatokat külterületen legeltetni! • Az állatok vándorolva történő legeltetése tilos! • Tilos a pásztorebeket szabad állatok terelésére, illetve őrzésére használni! A korlátozás alól mentesülnek az érvényes veszettség elleni védőoltással rendelkező: • vadászebek, • a fegyveres erők és fegyveres testületek ebei, • a katasztrófa-mentő ebek, • a segítő és terápiás ebek, valamint a látássérült embereket vezető ebek rendeltetési céljuknak megfelelő használatuk idejére Az immunizálással érintett területen a vadászati hatóság irányításával jól látható, piros színű, magyar és angol nyelvű, a felhívás megértését szolgáló piktogrammal ellátott figyelemfelhívó plakátokat helyeznek ki a vadászok a lakott területekről kivezető utak mentén, bekötőutaknál, kiránduló és parkolóhelyeken, turistaházak és vadászházak mellett. Általános tanácsként mondható, hogy aki kutyával kirándulás közben ilyen figyelmeztető plakátot lát, vegye pórázra kedvencét! A vakcina kutyára és macskára nem veszélyes (azonban a veszettség elleni védettséget sem alakít ki ezekben a fajokban). A csalétek az ember számára kellemetlen szagú, belsejében alumínium bliszterben található a vakcina. Amennyiben a vakcina kézre, vagy más fedetlen testrészre kerül, az érintett területet azonnal le kell mosni szappannal és vízzel. Ha a vakcina az ember szájába, orrába, vagy megsértett bőrére kerül, haladéktalanul orvoshoz kell fordulni! Fotó: kutyabarat.hu

Sünik ősszel a kertben – Avarégetés

Itt van az ősz, itt van újra, s szép, mint mindig, énnekem. Petőfi Sándor számomra egyik legkedvesebb versének címét, illetve kezdő sorát tudnám a mai téma nyitó mondataként idézni. A szeptember nagyon gyorsan elszaladt, már az október kopogtat az ablakon. A természet kezd felkészülni a hideg téli napokra, a fák és bokrok hullatják leveleiket. Az őszi verőfényes napokat sokak kirándulással töltik, de nagyon sokan kihasználják a lehetőséget kerti munkák végzésére. Az avar gyűjtés és égetés azonban mindenképp kellő figyelem mellett végezhető, mert a kertünkben lakó sünök október elején már téli alvóhelyüket keresik a lehulló levelek között, így akár az életükre is veszélyesek lehetnek az őszi kerti munkák. Az egyik legfőbb problémát ilyenkor a gyakori égetések okozzák. Sokan meggyújtják az összegyűjtött avart, gallyakat, amik alatt lehet, hogy már egy sündisznó alussza álmát. A sünik előszeretettel vackolják be magukat biztonságosnak hitt levélhalmokba, farakásokba, ám ha ezeket meggyújtják, az biztos halált jelent az állatoknak. Ha el is menekül, égési sérülései miatt hosszas szenvedés vár rá, míg elpusztul. Hogyan óvjuk őket? 1. A legjobb módszer, ha egyáltalán nem égetünk. Az avar meggyújtása önmagában káros. Mi és kertünk is sokkal jobban jár, ha az elszáradt növényzetet komposztáljuk, vagy szétterítjük. Ez ugyanis védi a fagy ellen a magvakat és ágyásokat. Fagyra érzékeny cserjék, fák törzse köré is felhalmozhatjuk a lehullott lombot, ami ráadásul lebomlása révén tápanyaggal is ellátja növényeinket. 2. Ha mindenképp égetni szeretnénk, helyezzük át a levélkupacot, mozgassuk át, így látjuk, ha sün fészkelte be magát. 3. Tegyük sünbaráttá a kertet! Lehetőleg ne használjunk fűnyírót vagy fűkaszát, csak ha meggyőződtünk, hogy kertünk „sünmentes”! Egy nyugodt sarokba hagyjunk némi avart, vagy helyezzünk el sünházat. Tehetünk ki számukra vizet vagy eledelt, azonban soha ne adjunk nekik tejet, és lehetőleg szerezzünk be speciális süntápot az állateledelboltban. Fontos azonban tudnunk, a sün nem hobbiállat, nem tartható házi kedvencként. Védett faj, így mozgásában megzavarni, akadályozni tilos! Mit tegyünk, ha sünt találunk? A legtöbb süni, ahogy bejött a kertbe, úgy távozni is fog – feltéve, hogy engedik, és nem zavarják meg pl. kutyák. Tehát hagyjuk őket szabadon elmenni. Ha mégsem vagyunk benne biztosak, hogy kijutnak, illetve forgalmas út közelében van a kertünk, óvatosan fogjuk meg, és egy olyan helyen engedjük el, ahol nincs forgalom, turistaút, nem veszélyeztetik háziállatok. Ideális az olyan zöldterület, ahol gazdag az aljnövényzet. Ha azt tapasztaljuk, hogy a sün sérült, kihűlt, vigyük állatorvoshoz vagy kérjük állatmentő szervezet segítségét. Ha a sün még bébi, vagy láthatóan nem érte el a felnőtt kort, előbb győződjünk meg, hogy nincs a közelben a családja. A sünök olykor a nyár második felében is világra hozhatják kölykeiket, így ősszel is találkozhatunk növendék sünökkel. További segítséget és információt a Sünbarát.hu oldalán találunk!

Macskákra leselkedő veszélyek a lakásban

Akinek még nem volt cicája, nem is tudja, hogy ők milyen más szemszögből nézik a világot. Emiatt sok veszély leselkedik rájuk a lakásban, amiről amatőr kezdő macskatartóként nem is gondolnánk, hogy probléma lehet belőle. Kis odafigyeléssel azonban elkerülhető a baj, és néhány hónap macskatartás után már pontosan tudni fogjuk, mire kell ügyelnünk. Fontos, hogy macskaszemmel nézzük végig a lakást, mielőtt megérkezik az állat az otthonunkba. Haladjunk helységről-helységre és fésüljük át a kritikus pontokat, úgy mint polcok, felületek, beláthatatlan zugok, és elöl hagyott dobozok, tárolók tartalma. A következő felsorolás ijesztően fog hatni, a legrosszabb kimenetelt vettük figyelembe, hogy sikerüljön felnyitni a cica gazdik szemét, és vegyék komolyan az alább olvashatókat. • Tűzhelyen felforralt vizet, lábast, levest ne hagyjunk felügyelet nélkül, nehogy a cica magára borítsa, és leforrázza magát vele. • Ha elektromos tűzhelyünk van és főztünk, tegyünk utána a forró tűzhelyre egy üres edényt, egy pohár vizet bele, hogy ha a cica felugrik, nehogy megégesse magát. • A mosogatóban, csöpögtetőben ne hagyjunk éles késeket, vagy üvegpoharakat, tányérokat, mert a cica összetörheti, és a szilánkok megsérthetik őt és a gazdit is. • Ne hagyjunk elől üres nylonzacskókat, mert a cicák szeretnek belebújni, rátekeredhet a fejükre, és megfulladhatnak. • Bár minden képeslapon régen pamutgombolyaggal ábrázolták a cicákat, de valójában nagyon veszélyes játék, mint a nylonzacskóval, ugyanúgy pórul járhat a cica, ha letekeredik a gombolyag. Megeheti, és komoly károsodást okozhat a bélrendszerükben. Ugyanez igaz a vattakorongra, fültisztító pálcikára, szivacsokra is. • Ha picigyerek, picibaba van a családban, akkor az ágya felé helyezzünk olyan hálót, hogy a cica ne feküdhessen be mellé, rossz esetben rá, mert ez a babára nézve nagyon veszélyes (megfulladhat ha az arca elé vagy a mellkasára fekszik). • Ne tartsunk olyan növényeket a lakásban, amik a cicákra nézve mérgezők lehetnek. A cicák ugyanis előszeretettel rágcsálják meg a növények leveleit. A bársonytalpúak egy része teljesen megelégszik azzal, ha cicafüvet rágicsálhat, és nem vet szemet más növényekre. Vannak azonban olyan cicók, akik delíriumba esnek egy zöld növény láttán és nem hagynak ki egyetlen lehetőséget sem, hogy belekóstoljanak. Vigyázat! A valósághű műnövények zöld leveleit is éppúgy megtalálhatják, ezért ezeket is mellőzzük! • Tegyünk el minden olyan tárgyat, amit leverhetnek a polcokról, és veszélyt jelentenek rájuk nézve. Pl. váza, üveghőmérő. Ezeket tegyük inkább zárható ajtójú vitrinbe, fiókokba. • Az elektromos berendezések vezetékeit húzzuk kábelcsatornába, gégecsőbe, hogy a cica ne tudja elrágni, és nehogy áramütést kapjon. • A mosógépbe mindig nézzünk bele bekapcsolás előtt, nincs-e benne egy cica. • Felülnyitós mosógépet soha ne hagyjunk nyitva akkor, ha a cica bemehet abba a helységbe, ahol a mosógép van! A macsek ugyanis gyanútlanul beleugrik, és mókuskerékként fog funkcionálni a mosógép dobja, ami azért veszélyes, mert az ajtó úgy kerülhet alulra, hogy közben nyitva van. Ember legyen a talpán, aki onnan kiszedi a cicust! • Ágyneműtartó lezárásánál nézzük meg, nem csukjuk-e oda a cicát. • Ablakot csak bukóra nyissunk abban a helységben, ahol a cica tartózkodik, de ekkor se hagyjuk felügyelet nélkül! Ha a cica egyedül van otthon, mindenképpen zárjuk be az ablakokat! A bukóra hagyott ablak is csábító lehet számára egy kis felfedező túra miatt, ez pedig veszélyes számára! Létezik megoldás a bukóra nyitható ablak cicabiztossá tételére is. Posztunkhoz csatolt képen illusztráltuk ezt az egyszerű, mégis nagyszerű eszközt. • Ne hagyjuk a cicát felügyelet nélkül nyílt égésterű kandallóval, hősugárzóval egy térben. • Ne hagyjunk elől gyógyszert, mert ha megeszi, végzetes lehet. Ugyanez igaz a takarító szerekre is. • Na hagyjunk elől olyan ételt, ami a számára tilos. Pl: mazsola, mogyoró kis kínálóban kirakva a nappaliban. • Apró dolgok ne maradjanak elől: fülbevaló, csavar, szétesett tollak, gombok. Megehetik és megfulladhatnak tőle. • Ellenőrizzük, hogy jól záródnak a szekrényajtók, és mindig csukjuk be őket. Ne adjunk lehetőséget arra, hogy a cica belebújjon a fiókokba, szekrényekbe. Egyrészt azért mert csupa szőr és gyűrődés lesz minden ruha, másrészt meg is fulladhatnak a szekrényben. Vizsgáljuk meg a bútorok, szekrények mögötti zugokat: a kismacskák szeretnek bújócskázni, de sokszor beszorulhatnak a szűk helyekre és megfulladhatnak. Mindig legyen annyi hely a bútorok mögött, hogy kényelmesen ki tudjon mászni a cica (vagy mi magunk ki tudjuk venni), ha ott kalandozik. • A szemetes kuka mindig legyen a cicától elrejtve, ne legyen olyan hely, ahol hozzáférhet. Senki sem szeretné, ha bársonytalpú barátunk átmenne kukabúvárba, és megenne belőle számára veszélyes dolgokat, illetve ha széthordaná a lakásban a már kidobott szemetet. Vannak olyan dolgok, amik a cicára veszélytelenek, de lakásunk és saját magunk védelme érdekében érdemes ezeket is figyelembe venni: • A telefonok töltői nem 220-al működnek, ezért áramütést nem okoznak, de annál nagyobb bosszúságot okoz nekünk, ha mindig újat kell venni, mert „valaki” elrágta. • A függöny elég csábító a cicáknak, főleg ha még egy légy is van rajta, ezért vagy tegyünk le a függönyről, használjunk rolettát, vagy kössük ki oldalra, akkor nagyobb biztonságban van. • Az apró játékok (pl. legok), figurák, fülbevalók, pet palack kupakok se maradjanak cica által elérhető közelségben, mivel ezeket tutira el fogja focizni, mi pedig tuti, hogy bele fogunk lépni egy nem várt helyen.  • A macskaalom elé tegyünk egy speciálisan erre a célra szolgáló szőnyeget, így az alomdarabok ott fognak lepotyogni, nem hordja szét a cicus a lakásban, mi pedig nem fogunk csillagokat látni ha mezítláb belelépünk egy kavicskába. • Ügyeljünk rá, hogy a wc tetejét mindig hajtsuk le. Egyes cicusok előszeretettel keresik fel az illemhelyet ivászat céljából. Erről nem lehet leszoktatni őket, inkább előzzük meg ezt a jelentet. Még egy olyan dolog van, ami több lakásban okoz problémát, mégpedig a ferde tetőtéri ablakok macska biztossá tétele. Ha nem csak tetőtéri ablak van a lakásban, akkor szerencsénk van, mert megoldható máshogy is a szellőztetés. Viszont ha csak ilyen ablakunk van, akkor mindenképpen macskabiztossá kell tenni ezeket az ablakokat. Érdemes az ablakra egy keretet erősíteni, ami a ferde tetőtéri falhoz van rögzítve. Aztán a keretre kerüljön egy zsalu, amivel nyitni lehet a kisebb keretet, amiben a szúnyogháló és a macskaháló van. A szúnyogháló kevés, mert azt könnyedén kiszakíthatják a cicák, a macskahálón pedig a szúnyogok férnek be, így célszerű mindkettőt tenni a keretbe. A felsoroltak első látásra hosszadalmasnak és megtanulhatatlannak tűnnek. De azt

Kunyeráló kutyák

A nyári és a kellemes őszi délutánok vagy esték a kerti sütögetések időszaka. Szívesen invitáljuk ilyenkor barátainkat, rokonainkat, esetleg szomszédainkat egy jó kis közös grillezésre, nyársalásra, bográcsozásra. Ebből a jó mókából kedvenceinket sem szívesen hagyjuk ki. Azonban legyünk óvatosak, mert ők tökéletes módszereket képesek kifejleszteni a koldulásra. A kutyák zseniális pózokat és arcokat tudnak magukra ölteni, ha kajáról van szó. És a társaságban mindig megtalálják a gyenge láncszemet, aki bedől nekik és megszánja őket… Hogyan tudjuk megtanítani a kutyának, hogy ne kunyizzon, illetve ha már ezt teszi, akkor hogyan szoktassuk őt le erről? A kutya viselkedését (vagy éppen neveletlenségét) mi, emberek határozzuk meg. A kutya, ugyanis olyan lesz, amilyenné neveljük. Tehát, ha nem foglalkozunk vele eleget, akkor ne csodálkozzunk azon, hogy felugrál, vagy húz séta közben, netán távollétünkben felássa a kertet. A legjobb, ha már fiatal korában elkezdjük ebünk okítását, ilyenkor ugyanis mindenre fogékonyabb. Az idősebbek már „kötik az ebet a karóhoz”, de persze – mint a jó pap – még ők is tanulnak. Amikor a kutya kunyerál… A koldulás a kutya legidegesítőbb szokása. Áll a vendég előtt, kinézi a szájából a sütit, a cipőjére csorgatja a nyálát. Boci szemekkel néz a kiszemelt kétlábúra, minden eszközt bevet, csak hogy egy-két falat lepottyanjon. Ezzel a viselkedéssel olyan gondolatokat ébreszt sokunkban, hogy „Biztosan nem kap enni, szegényke”. Így a falat már pottyan is lefelé… Azt gondoljuk, hogy nem árulunk el vele nagy titkot ha azt mondjuk: A kutya nem éhes, egyszerűen az ember miatt szófogadatlan! Megpróbálhatjuk hibáztatni a kutyát, azonban ez a viselkedés egyértelműen a gazdinak köszönhető. Ennek az a magyarázata, hogy a kutya könnyebben tanulja, illetve veszi fel a rossz szokásokat, mint a jót. Így, ha csak egyszer is előfordult már, hogy ebéd közben a kutyának adtunk egy-két csontot vagy egyéb finom falatot, akkor ne csodálkozzunk azon, ha minden étkezésnél jelentkezik a jussáért. A blökinek egy alkalom éppen elegendő ahhoz, hogy úgy értelmezze, neki ezt szabad. Eleinte a gazdinak is tetszik, hiszen olyan aranyos. És ahogy ilyenkor tud nézni… Kis idő elteltével, vagy ha nem alkalmas pillanatban jelenik meg a kutya az asztalnál, akkor már nem is olyan aranyos, sőt, neveletlen dög! A gazdi mérges, a kutya pedig nem érti, mi történik, miért tilos az, ami eddig szabad volt? Hogyan szoktassuk le a kutyát a kunyerálásról? Nos, a legjobb, ha nem szoktatjuk rá a kunyerálásra (vagyis a szabályokat attól a pillanattól kezdve le kell fektetni és következetesen be kell tartani, amikortól a kutya bekerül a családunkba). De ha már megtörtént a „baj” akkor nézzük, mit tehetünk! Étkezésünk előtt küldjük a helyére a kutyát, és ne is engedjük az asztal közelébe, amíg be nem fejeztük az evést. Eleinte próbálkozni fog, de majd megérti, hogy nem szabad. Ha a helyén marad, meg is jutalmazhatjuk, így gyorsabban fog tanulni. Fontos, hogy akkor se adjunk neki, ha csak úgy jártunkban-keltünkben kapunk be pár falatot. Még csak rá se nézzünk ilyenkor, ha pedig tolakodna, akkor küldjük el. Mindig legyünk következetesek, és erre családtagjainkat, barátainkat is kérjük meg. Hiszen ha csak egy valaki is ad suttyomban a kutyának, akkor kezdhetjük az egész tanítást előről. Ami nekünk és kutyánknak is megterhelő. Megkönnyíti a tanítást, ha nem hagyunk ételt az asztalon. Így mi sem, és kutyánk sem fog kísértésbe esni, és csipegetni mások távollétében. Forrás: kutyabarat.hu, haziallat.hu, fressnapf.hu Fotó: kutyabarat.hu, femcafe.hu, askideas.com, theleader.cm

Tengerimalacok

Ha szeretnénk valamilyen kisméretű háziállatot tartani, a tengerimalac kiváló választás lehet. A tengerimalacok tömzsi, mókás, szeretnivaló kis lények, akik hamar jókedvre derítik az egész családot. Ám, mielőtt még befogadnánk egy cuki rágcsálót, érdemes alaposan utána járni, hogy hogyan kell őket tartani. A tengerimalac Dél-Amerikából, az Andok hegység mérsékelt éghajlatú területeiről származik. Európába a XVI. században holland hajósok révén került, s e kontinensen mindenütt elterjedt. Egy tengerimalac átlagosan 5-7 évet élhet. Egy vagy több tengerimalac? E kedves kisemlősök szelídített változataiban is fennmaradt a társas ösztön, fontos, hogy saját fajtájukkal szaglás és hangok útján kontaktusban maradjanak. Ha azt akarjuk, hogy tengerimalacunk jól érezze magát, vegyünk mellé társat. A legjobb társítások a következők: -Két hím: egy felnőtt és egy kölyök hím hamar összebarátkozik (természetes rangsor). Két felnőtt hím nagyobb életteret igényel. Mivel területvédők, mindegyiknek külön házat kell biztosítanunk a közös ketrecben, és elegendő táplálékkal kell őket ellátnunk, hogy emiatt veszekedés ne történjen. Az első órákban, napokban tartsuk őket megfigyelés alatt, s ha verekedést észlelünk, egy időre ráccsal válasszuk ketté a ketrecet, míg meg nem szokják egymást. -Két nőstény: ritkán utasítják vissza egymás társaságát, csak erősen domináns vagy agresszív egyéneknél fordulhat elő verekedés. -Egy, vagy több nőstény és egy ivartalanított hím: e párosítás a legjobb, a legközelebb áll a normál, természetbeni viszonyokhoz, adott a nőstények közötti dominancia. Egy hím egy nőstény együtttartása nem ajánlott, mivel tudnunk kell, hogy a tengerimalacok 4 hetes korukra ivarérettekké válnak. Ebben az esetben sok utódra számíthatunk, és így a nőstény egészségét, vagy akár az életét is veszélyeztethetjük.5-6 hónaposnál fiatalabb nőstény szaporításra nem alkalmas. 8-10 hónapos koráig lehet (de nem szükséges!) fedeztetni, ha azonban egyéves koráig nem szült, szaporítása tilos. Figyelem! A nőstény mindjárt a szülést követő órákban újra vemhes lehet, ha hím marad a közelében(!). Négy hetes korukban a kölyköket nemek szerint szét kell választanunk, az anyjukkal csak a nőstények maradhatnak. A gyakori fialás a nőstény számára egészségtelen és életveszélyes, ezért a kölykök elválasztása után legalább 2 hónapot pihentetnünk kell, vagyis a hímtől külön kellene tartanunk, ami a hímet mentálisan megviseli. Sosem tartunk két vagy több hímet egy nőstény mellett. A hímek a nőstény(ek) jelenlétében vetélytársakká válnak, verekedni fognak, súlyos, akár életveszélyes sebeket ejtve egymáson. Nőstény(ek) jelenlétében a hímek akkor is verekednek, ha egyik/másik vagy az összes ivartalanított. Ha már van az otthonunkban tengerimalac, az újonnan hozottat ajánlatos 2-3 hétig karantén alatt tartani, így biztosak lehetünk abban, hogy megelőzzük az esetleges fertőzéseket. Fontos! Tengerimalac mellé sose helyezzünk más állatot (nyulat, hörcsögöt stb.), mivel mások az igényeik, szükségleteik. Életterének megválasztása Az emberközelben tartott tengerimalac hamar megszokja a zajokat, társaságunkat, és barátságossá válik. A számára megfelelő környezeti hőmérséklet a 16-24Cº szobahőmérséklet. Ügyeljünk arra, hogy hirtelen hőingadozásnak ne legyen kitéve, és ami a legfontosabb, a helység jól szellőztethető, de huzatmentes legyen. Ha választhatunk, tartsuk minél tágasabb ketrecben. A megfelelő választás egy mély tálcás ketrec, melynek mérete legalább 100*50 cm, vagy ennél nagyobb. A ketrec alja sosem lehet rácsos vagy lyukacsos, mert a tengerimalac lába rendkívül érzékeny. Üvegterrárium vagy műanyagfalúketrec használata nem ajánlott, ezek nem szellőznek eléggé, a szagok bennrekednek (főleg nyáron egészségtelen), s a tengerimalachoz sem jutnak el a zajok, így ijedősebb lesz. Alomként használhatunk száraz faforgácsot. Ne legyen gyantás, aromás, mert a tengerimalac szaglása kifinomult, és a magas gyantatartalmú forgács szaga megölheti a tengerimalacot. A cédrus-és a zöld (nem szárított) erdeifenyő-forgács magas gyantatartalma miatt rendkívül mérgező, ezeket sose használjuk alomnak. A vizelettől keletkezett szagok is veszélyeztetik a tengerimalac egészségét, ha az almot nem cseréljük idejében. Az alomcsere gyakorisága az állatok számától, az alom minőségétől és a ketrec nagyságától függ. Fűrészport ne használjunk alomként, nagyon egészségtelen! A tengerimalac szeret elrejtőzni, ezért igen szívesen fogadja, ha ketrecébe házikót teszünk. Fordítsunk figyelmet arra, hogy a malacok számának megfelelően biztosítsunk mindenkinek búvóhelyet. Mivel a bújót is megrághatja, ennek anyaga sem lehet mérgező. A ketrecbe vagy házikóba tehetünk kisebb törülközőt, szívesen fekszik rajta. Ha tehetjük, vegyük ki gyakran ketrecéből, és hosszabb-rövidebb időre engedjük szabadon. A helyiségben elektromos készülékhez (dróthoz), mérgező növényekhez -számos dísznövény ilyen- ne jusson, mert ezeket megrághatja. Kertes házban igen jó ötlet kerti kifutóba helyezni. Ebben az esetben ügyeljünk arra, hogy a kifutó szökésbiztos, tűző napsugártól, ragadozó állat(ok) támadásaitól védve legyen. Táplálás A tengerimalac számára az ivóvíz mindig elérhető közelben legyen. A legjobb választás egy önitató, melynek használatára könnyen megtanítható, így a víz mindig tiszta marad, azonban ne feledkezzünk meg a naponkénti vízcseréről. Étrendjében a szénán és a zöldféléken legyen a hangsúly. A szénának nagyon fontos szerepe van a tengerimalac táplálkozásában, egyensúlyban tartva az emésztést és koptatva a fogakat, ezért állandóan legyen előtte, hogy a nap bármely órájában hozzájusson. Bármilyen összetételű tápot is fogyaszt, egészsége megőrzése végett mindig szükséges a naponta adagolt friss széna. A hagyományos fűszéna mellett adhatunk lóhereszénát, árpaszénát stb. A lucernaszénát keverjük, vagy ritkábban adagoljuk, mert ennek magas a kalciumtartalma, gyakori fogyasztása vesekövet eredményezhet. A tengerimalac szervezete -az emberéhez hasonlóan -nem rendelkezik olyan enzimmel, mely képes volna C-vitamint előállítani, ezért ezt megfelelő táplálkozással kell pótolnia. Egy felnőtt, átlagos súlyú tengerimalac napi szükséglete kb. 10 mg C-vitamin (kb. 1 mg C-vitamin 100 gr testtömeghez számítva). Ez a mennyiség a nyári időszakban általában biztosítva van a természetes táplálék (zöldfélék, gyümölcsök) által. A frissen szedett zöld fű mindennapi fogyasztása kiváló C-vitaminforrás. A különböző zöldfélék, zöldségek és gyümölcsök váltakozó adagolása az étrendben szintén ajánlott. Gyermekláncfüvet (pitypangot), tyúkhúrt, lóherét, vadherét, pásztortáskát és egyéb zöldfélét is adhatunk, s a gyógynövénykönyvet is tanulmányozhatjuk, hogy minél változatosabb étrendet tudjunk biztosítani a számára. A napi zöldetetés történjen lehetőleg reggel-este azonos időpontban, az ajánlott mennyiség 2-3 karika, ezt ne lépjük túl, mert emésztési gondokat okozhat. A tengerimalacnak sem mézes rúdra, sem fogkoptatóra , sem nyalósóra nincs szüksége, kerüljük a cukortartalmú kiegészítőket, az olajos magvakat, ne adjunk tejterméket, sem ennek származékait, sem húst, a tengerimalac szigorúan növényevő. Ne adjunk krumplit, mérgező a tengerimalac számára. A tengerimalac által leggyakrabban fogyasztott zöldfélék, zöldségek és gyümölcsök: uborka, sárgarépa és levele, kapor zöldje, petrezselyem (fehérrépa) és levele, cékla, spenót, karalábé* és levele, karfiol* és levele, spárgakel* (brokkoli) és levele, mángold, zöldsaláta**(csak ha bio!), zeller levele***, takarmányrépa és levele, paprika, paradicsom, alma, körte, cseresznye, szőlő, őszibarack, szilva, mandarin, narancs, banán, kivi, görögdinnye, zsenge kukoricabajusz, a kukoricacsövet

Felelősséggel az Állatokért és a Természetért

Az állatok kereskedelmének szabályozásával kapcsolatos jogszabályokban és a hivatali útvesztőben való tájékozódás komoly kihívást jelenthet a tenyésztőknek és az állattartóknak. Cikkünk célja, hogy segítséget nyújtson a szabályozás megértésében, hogy az állatfajok példányainak exportja és importja, illetve EU-n belül az állatokkal folytatott különböző tevékenységek (eladás, vétel, szaporulat-bejelentés stb.) végzése során tisztában legyünk az előírásokból fakadó teendőkkel. Az állatok, növények és a belőlük készült különféle termékek, ajándéktárgyak, használati cikkek nemzetközi kereskedelme napjainkra hatalmas méreteket öltött, éves forgalma eléri a 159 milliárd dollárt (közel 32 billió forintot), és évente több mint 350 millió egyedet érint. Sok fajt azért gyűjtenek össze élőhelyeikről, hogy kedvtelésből tartsák őket. Ilyenek például a papagájok, szárazföldi teknősök, gyíkok, kaméleonok, orchideák. Másokat – mint a krokodilok, az elefántok, szép szőrméjű macskafélék és trópusi fák– értékesnek tartott részeikért pusztítanak el, hogy feldolgozás után kerüljenek az üzletekbe. A múlt században az afrikai elefántok állománya 10 millióról négyszázezerre csökkent. A kipusztulás szélére sodródott sok ezer állat- és növényfaj, mint a tigris, a hópárduc, a gorilla, a kerecsensólyom, egy sor tengeri teknős, kaktusz, orchidea, és számos más faj. Ehhez a szomorú eredményhez, az élőhelyek folyamatos emberi pusztítása mellett, jelentős mértékben hozzájárul az a kereskedelemi rendszer, amely mára már az egész Földet behálózza, és amely a második legfontosabb veszélyeztető tényező a fajok fennmaradása szempontjából. A veszélyeztetett fajokkal folytatott szabályozatlan nemzetközi kereskedelem növekvő méretei, és ennek egyre szembetűnőbb káros hatásai egy nemzetközi megállapodás létrehozását tették szükségessé. Így jött létre 1973-ban a Washingtoni Egyezmény vagy más néven CITES (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora – Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről), melyhez Magyarország 1985-ben csatlakozott. Célja, hogy ellenőrzése alá vonja a veszélyeztetett fajok kereskedelmét, és ezáltal megakadályozza, hogy állat- és növényfajok ezrei a kipusztulás szélére jussanak. A világméretű megállapodásnak ma már 181 részes fele van (180 ország és az Európai Unió), és közel 35 ezer faj kereskedelmét szabályozza, illetve esetenként tiltja. A kipusztulás szélén álló fajokkal folytatott nemzetközi kereskedelem szigorúan tilos. Jelenleg közel 800 ilyen fajt sorol fel az egyezmény I. függeléke (pl. elefántok, csimpánzok, gorillák, tigris, jácint arapapagáj és más papagájfajok, tengeri teknősök, egyes kaktuszok, orchideák). A II. függelékben szereplő fajokat szintén veszélyezteteti a nagymértékű kereskedelem, állományuk azonban ma még nincs kritikus helyzetben. Ilyenek például egyes korallok, bizonyos papagájok és hüllők, melyek korlátozott mennyiségben, ún. CITES engedélyekkel kereskedelmi forgalomba kerülhetnek. A függelékben szereplő fajok teljes listáját az alább linkre kattintva lehet megtekinteni: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0300032.TV Hazánkban is egyre nagyobb méreteket ölt az egzotikus állatok és növények hobbiállatként, illetve dísznövényként való tartása. Az emberek nagy része nem is gondol bele, hogy egy-egy egzotikus kedvenc milyen áron kerül otthonába, hogy végül egy kalitkában vagy terráriumban élhesse le hátralévő életét. A kereskedelembe kerülő állatok és növények többsége a természetből származik, vadon fogják vagy gyűjtik be őket. A befogás, a szállítás és a karanténozás alatt bizonyos állatfajok egyedeinek 70-90%-a is elpusztulhat. Egyre több család tölti nyaralását távoli, egzotikus országokban, ahonnan olyan ajándéktárgyakkal térnek haza, melyeket veszélyeztetett fajokból készítettek. De vajon vásárláskor hányan gondolnak bele, hogy az emléktárgyként árusított elefántcsont, teknőspáncél, egzotikus bőr termékek, preparált rovarok, szőrmék, trópusi kagylók, szárított tengeri csillagok és halak, korallok és más dísztárgyak elkészítése az állatok, esetenként életközösségek elpusztításával jár? Mindemellett saját környékünket, az erdőket, mezőket járva is találkozhatunk több hazánkban védett és a Washingtoni Egyezmény védelmét is élvező növénnyel, mint a hóvirág, az erdei ciklámen vagy a gumós kosborfajaink. Ilyenkor szem előtt tartjuk-e, hogy ne tépjük le és vigyük haza otthonunkban hervadozni a természetben pompázó növényt, hanem a természetben, saját helyén hagyjuk élni, és így gyönyörködjünk benne? Posztunkban az alábbi linkre kattintva közzéteszünk egy nagyon jól összeszedett, tömören, de érthetően megírt tájékoztató füzetet. A tájékoztató füzet pontosan kitér eladásra, vásárlásra, szaporulat bejelentésére, az Eu-ból való kivitelre és behozatalra, jogszabályi háttérre, és a hatóságok listájára is. http://www.cites.hu/docs/utmutato_allattartoknak_uj.pdf Ebben az anyagban leírtakkal érdemes tisztában lenni mindenkinek, hiszen ha nem is tartunk, vagy nem is tervezünk engedély köteles állatot tartani, bármelyikünk ablakán bármikor berepülhet egy védett madár, vagy akár a kertünkben is felbukkanhat valamelyik szomszédtól megszökött szárazföldi teknős.