Szúnyogirtás kontra fecskék védelme

Amikor gőzerővel tombol a nyár, és a forró nappalok után jól esik kiülni a kertbe, vagy elmenni sétálni a közeli parkba, kiserdőbe, vagy folyó partra. A hűs levegő adta felüdülés kellemes pillanatait azonban gyötrelmessé teszik az egyre nagyobb és nagyobb számban jelentkező vérszívó szúnyogok.

Ilyenkor 10 emberből 9 biztosan felteszi a kérdést: „mikor fogják már végre irtani ezeket a dögöket?” Ezen kérdés valós következményeibe azonban bele sem gondolnak. Mert nem tudják, hogy a szúnyog gyérítésnek nevezett eljárás során elpusztított állatból minden 1000 rovarból csak 1 a szúnyog. Akkor gondoljunk is bele, hogy valójában mit okozunk a szúnyog gyérítéssel a biológiai láncban.

Sok-sok évvel (évtizeddel) ezelőtt ha felnéztünk az égboltra, számtalan fecskét láttunk repülni, rovarok után vadászni. Vagy hosszú méteres sorokban ültek a villanyvezetékeken. Manapaság azonban hiába keressük őket. Számuk drasztikusan csökkent Magyarországon. Ha nem történik jelentős változás, akkor hazánkból 2020-ra eltűnhetnek a fecskék, pedig ők jelenthetnek biológiai védelmet a rovarok által terjesztetett betegségekkel szemben is!

Ezen rovatunkkal a fecske populáció számának megóvását illetve szaporítását próbáljuk körüljárni. Azt, hogy mit is tehetünk mi, egyszerű emberek azért, hogy ezek a kismadarak ne haljanak ki, és természetes védőpajzsaink maradjanak a szúnyogokkal szemben.

Abban is próbálunk segítséget nyújtani, hogy a kémiai vegyszerekkel történő szúnyog gyérítés helyett hogyan tudunk védekezni egyéb természetes úton a szúnyogok ellen, hogyan óvhatjuk meg magunkat, illetve kedvencünket a vérszívó okozta kellemetlenségektől illetve veszélyektől.

A hazai fecskeállomány 2000-2010 között összeomlott, az ezredforduló első évtizedének végére az állománycsökkenés meghaladta az 50%-ot. A tendencia sajnos nem fordult meg, viszont közben nagyot változott a világ. A 2010-es évek végére jelentősen felerősödött a klímaváltozás, melynek egyik következményeként szinte évről-évre újabb és újabb mezőgazdasági kártevő rovarok és betegségeket terjesztő szúnyogfajok érkeznek Magyarországra. Éppen ezért az olyan rovarevők szerepe, mint amilyenek a fecskék és a denevérek is, jelentősen felértékelődik, hiszen ők biológia úton, plusz környezetterhelés nélkül csökkentik a rovarok számát. Hiányukban ezt agrárkemikáliákkal és rosszul végrehajott szúnyogirtással végezzük el, ami súlyosan környezetszennyező és természetkárosító.

Éppen ezért jól felfogott érdekünk, hogy a megmaradt fecskeállomány megőrzése mellett műfészkek kihelyezésével is tegyünk számuk gyarapodásához. Ahhoz, hogy megfelelő műfészekkel tudjuk őket segíteni, ismernünk kell két sárfészket építő fecskénk egymástól részben eltérő költési viselkedését.

MOLNÁRFECSKE:

Zárt fészket épít egészen a tető síkjáig feltolva, kis bejárati nyílással, elsősorban épületek eresze alatt, ablak-, erkély- és tornácbeugróban. Egyes fészket is épít, de ha teheti, több száz, több ezer egymásra épülő fészekből álló, zsúfolt kolóniát alkot. A nagyvárosokba, a lakótelepekre is követ bennünket.

FÜSTI FECSKE

Nyitott fészket épít, a tető síkjától távolabb, attól akár méterekkel is lejjebb, elsősorban istállók belsejébe (de eresz alatt is). Egyes fészkeket is épít, de ha teheti, laza csoportban költ, fészkei általában nem érintkeznek egymással. Erősen kötődik az állattartáshoz, a falusias környezethez.

2017-ben előkerült egy harmadik sárfészket építő faj, a vörhenyes fecske is Magyarországon. Az, hogy ez a madár tartósan megtelepszik-e hazánkban, még a jövő zenéje, és pillanatnyilag nem szorul külön segítségre.

Fontos gyakorlati tapasztalatok!

A 2010-es fecskevédelmi év óta eltelt időszak lakossági tapasztalatai azt mutatják, hogy:

• ha egy-két fészket teszünk ki ott, ahol évek óta nincs fecske, akkor a fészekfoglalás esélye szinte nulla;

• ha egy-két fészket teszünk ki ott, ahol van istállózott állat, akkor a foglalás esélye magas;

• ha lakott fészek mellé teszünk ki műfészkeket, akkor a foglalás esélye a legmagasabb;

• ha jószág és fecske hiányában, de tömegesen (minimum 15-20, max. akár több száz) teszünk ki műfészkeket, akkor a foglalás esélye (néhány év távlatában) szintén igen magas.

Ezért azt javasoljuk, hogy mesterséges molnár- és füstifecskefészkeket:

• egyesével vagy kis számban elsősorban lakott istállók közelébe vagy lakott fecskefészek mellé, kisebb-nagyobb működő fészektelepek bővítésére helyezzük ki; ebben az esetben a területen mozgó fecskék látványa odavonzza a fajtársakat, így nagyobb az esélye annak, hogy a műfészkekbe is beköltöznek a madarak;

• tömegesen kihelyezve (minimum néhány tucatnyit, de akár több százat is) ott is nagyon magas a madarak beköltözésének esélye, ahol nincs lakott istálló, illetve fecskék sem költöttek évek óta;

• a fecskék műfészkekbe költözését, visszatelepülését segítheti, ha a közelben sárgyűjtőhelyet is létesítünk, mert fészeképítőanyag hiányában a sár csillogása vonzza a madarakat;

• ha pedig egyszer már beköltöztek a fecskék, akkor számíthatunk arra, hogy a madarak évről évre visszatérnek.

A műfecskefészkek a madarak által sárból készített fészkek hasonló alakú és méretű, különböző anyagokból készült utánzatai, melyek a természetes fészkekhez hasonlóan tartós és biztonságos fészkelőhelyet kínálnak a fecskéknek. Műfészkeket bárki egyszerűen és olcsón készíthet otthoni körülmények között is modellgipsz és fűrészpor keverékéből. Ehhez hasznos útmutatást ad a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület weboldalán megtalálható cikk is: (http://www.mme.hu/mufecskefeszkek-keszitese-weboldal)

A műfészkeket érdemes a természetes fészkekhez hasonlóra színezni. Ehhez földből és vízből készítsünk tejföl sűrűségű sarat, majd keskeny ecsettel alaposan parcsmagoljuk be ezzel a műfészkek külső felületét.

Kiegészítés fecskepelenkával

Természetes vagy mesterséges fecskefészkekről legyen is szó, mindkét típusra jellemző az ürülékpotyogás. Ezért ahol ez problémát jelentene, a műfészkek alá is érdemes fecskepelenkát kihelyezni.

Mikor érdemes kihelyezni a műfészkeket?

A fecskék évente kétszer költenek: az első költés április-májusban, a második június-júliusban kezdődik. Ehhez igazodva a kora tavasztól a nyár közepéig kihelyezett fészkekben, telepekben még az évben lehet költés, de az sem probléma, ha valaki csak ősszel vagy télen tudja telepíteni az eszközöket, mert ezeket a következő költési szezontól már birtokba tudják venni a madarak.

Telepítsünk sárgyűjtőhelyet is!

Ne felejtsük el, hogy sok helyen, különösen városi környezetben, a sár hiánya is korlátozhatja a fecskék megtelepedését, mert a madarak nem találnak fészeképítő anyagot. Ezért a műfészkeket, a mesterséges telepet érdemes egyszerűen kialakítható sárgyűjtőhelyek létesítésével együtt használni. Az itt gyűjtött fészekanyaggal a madarak gyakran kiegészítik a műfészkeket is (a molnárfecske például felfalazza a nyitott füsti fecske műfészkeket), illetve a műfészkek mellé természetes sárfészkeket is építenek.

Védjük együtt a fecskéket!

Ha veszélyeztetett fecskefészkekről vagy -telepekről szerzünk tudomást, védett élőlények (növények és állatok), illetve ezek élőhelyeinek pusztítását tapasztaljunk vagy fennáll ennek gyanúja, kockázata stb., eljáró hatóságként a megyei kormányhivatalhoz és a területileg illetékes nemzetipark-igazgatósághoz fordulhatunk az alábbiak szerint:

1. Bizonyító fotók készítése a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal.

2. Néhány soros tájékoztató e-mail küldése a helyszín, időpont, cselekmény leírásával a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére. LEGGYORSABBAN ÚGY TALÁLJUK MEG A MEGYEI ILLETÉKES FŐOSZTÁLYT, HA A GOOGLE KERESŐBEN KERESÜNK RÁ A VÁROS ÉS A FŐOSZTÁLY NEVE SZERINT. PÉLDÁUL: BUDAPEST+KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY. A bejelentést másolatként érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság címére is eljuttatni. A bejelentés megérkezéséről, majd a vizsgálat eredményéről a hatóság válasz e-maileket küld.

3. Amennyiben ilyen megerősítő visszajelzést nem kapunk, vagy bármilyen okból azt gyanítjuk, hogy a bejelentésünk nem jut, nem jutott célba, csúcsszervéként a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához fordulhatunk a fent leírt módon.

4. Ha gyors, szinte azonnali intézkedés szükséges, akkor az írásos bejelentés előtt vagy azzal párhuzamosan hívjuk telefonon a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóságot, és az őrszolgálatnak jelezve a problémát kérjük a segítségüket.

Ez a követendő eljárás bármely természetkárosítás észlelése, illetve ennek belátható veszélye, például költési időszakban végzett fa- és bokroskivágás, épületfelújítás, partifecske és gyurgyalag partfal megsemmisítés, fehérgólya-fészek leszakadása, madarak áramütése (különösen tömeges előfordulás), védett tőrösdarazsak elpusztítása stb. esetén is!

Ilyen esetekben a bejelentést azért nem tudja az MME megtenni, mert ha nem mi vagyunk a szemtanúk, akkor a hatóság munkáját sem tudjuk adatokkal, információkkal segíteni. Azaz, ha csak közvetítők lennénk, akkor ez a hivatalos vizsgálat lefolytatását, a szükséges intézkedések megtételét, az eredeti cél elérését is ellehetetlenítené. Ezért is hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy a hatósági bejelentést – a fentiekben részletezett módon – a problémát közvetlenül megtapasztaló szemtanú tegye meg.

Köszönjük!

Alább bemutatunk néhány hasznos információt az ÁNTSZ weboldaláról a szúnyogok elleni védekezés tekintetében:

Magánterületen a tulajdonos/fenntartó kötelessége, közterületen pedig az önkormányzat felelőssége a kártevők elleni védekezés.

Mit tehet magánemberként, hogy kevesebb szúnyog legyen a környezetében?

Szüntesse meg otthonában azokat a vízgyűjtőket, amelyek a szúnyogok szaporodását segítik. Ha környezetében észleli szúnyoglárvák fejlődését, hívja fel családtagjai, ismerősei figyelmét is a szúnyogok elleni védekezés fontosságára.

• Az udvaron tárolt vödröt, kannát, talicskát, gyermekjátékot, stb. úgy fordítsa, tárolja, hogy abban az esővíz ne tudjon összegyűlni.

• Az állatok itatóvizét ne csak utántöltse, hanem rendszeresen cserélje friss vízre.

• Az esővízgyűjtő hordót, víztárolót, stb. fedje le vagy sűrű hálóval takarja le.

• Az ereszcsatornát, vízelvezető árkot tartsa karban, hogy a csapadékvíz elfolyhasson.

• A takaróponyvát, mezőgazdasági fóliát, stb. olyan módon terítse le, hogy a víz ne álljon meg rajta.

• Ne hagyja, hogy a virágcserepekben hosszabb ideig víz álljon. A temetői virágvázát töltse fel apró kaviccsal, sóderral vagy homokkal és erre öntse a vizet.

• Ne tároljon a szabadban szétszórtan olyan hulladékot, pl. gumiabroncsot, stb. melyben a víz összegyűlhet.

• Több szúnyogfaj a telet úgy vészeli át, hogy a kifejlett szúnyogok fagytól védett helyekre húzódnak be ősszel. A garázs, pince, akna, istálló stb. nyílászáróit tartsa zárva az őszi hónapokban, vagy szúnyoghálóval védje azokat.

Mit tehet a munkahelyén, hogy kevesebb szúnyog legyen a környezetében?

Hazai tapasztalat, de nemzetközi kutatások szerint is, egyes iparágak kedveznek a szúnyogok terjedésének és elszaporodásának. Ilyenek többek között az autóalkatrésszel, autóbontással foglalkozó telephelyek, kertészetek, hulladéklerakók, de minden olyan munka, mely folyamán az esővíz felfogására szolgáló vagy alkalmas tárgyak vannak. A nyári hőmérséklet mellett akár egy hét alatt kifejlődhetnek a szúnyoglárvák. Néhány deciliter vízben több száz szúnyog fejlődhet.

Ha a munkahelyén tapasztalja szúnyoglárvák fejlődését, hívja fel munkáltatója / munkatársai figyelmét arra, hogy a szúnyogok elleni védekezés jogszabályban előírt kötelezettség.

Mire érdemes figyelni?

• A szabadban tárolt hulladékban, gumiabroncsokban, karosszériaelemekben az esővíz összegyűlik. Ezeket fedett helyen kell tárolni, ha ez nem oldható meg, fóliával kell letakarni. Kertészetekben a locsoló edényekben és a virágládák alatt, cserepekben, megálló vizet hetente legalább egyszer ki kell önteni és újra cserélni. Úgy öntözzön és a mezőgazdasági fóliát úgy terítse le, hogy ne képződjenek tócsák.

• A teherautók ponyváján az esővíz tócsákat képezhet. Ez a téli időszakban a jégtömbök kialakulása miatt veszélyes, de nyáron is érdemes a vizet leborítani a ponyváról, mert abban is szúnyoglárvák fejlődhetek, sőt „utazhatnak” új területekre.

• Az ipari medencékben, nyílt víztároló tartályokban szúnyoglárva-irtó szerrel lehet elpusztítani a szúnyoglárvákat. Amennyiben a munkahelyen ilyen, illetve hasonló berendezések előfordulnak, a hatékony védekezéshez javasolt kártevőirtó szakvállalkozó segítségét igénybe venni.

• Állattartó telepek épületeiben, istállóban, baromfi ólban, stb. nagy számban fordulhatnak elő szúnyogok és más vérszívó rovarok, melyek az állatokat is megbetegíthetik. A fagymentes helyekre gyakran húzódnak be a kártevők, hogy a telet átvészeljék. Az általános és rendszeres kártevőirtás mellett az épületek nyílászáróit védje szúnyoghálóval.

Hogyan kerüljük el a szúnyogcsípéseket?

Ha szabadban tartózkodik és a szúnyogok nagy számban vannak jelen, használjon a bőrre kenhető, fújható rovarriasztó szereket. Viseljen hosszú szárú / hosszú ujjú ruházatot, hogy csökkentse a csípésnek kitett bőrfelületet. A szabadban pl. teraszon füstképző un. szúnyogirtó „spirált” illetve a lámpaolajat használhat, melynek riasztó hatása van a szúnyogokra nézve.

Zárt térben a legfontosabb a nyílászárók felszerelése szúnyoghálóval, mely biztos, hosszú távú és vegyszermentes megoldás. Ha szúnyogok jutottak a lakásba, szúnyogirtó párologtatóval, vagy aeroszollal pusztíthatjuk el őket.

Az engedélyezett irtószerekről a https://www.antsz.hu/felso_menu/temaink/jarvany/irtoadat honlapon tájékozódhat.

További hasznos szúnyogok elleni praktikákat az alábbi linkre kattintva találtok:

https://www.gyerek-portal.hu/termeszetes-modszerek-szunyogok-ellen.html

Végül, de nem utolsó sorban ne feledkezzünk meg házi kedvenceinkről sem, hisz ők is éppen ugyanúgy ki vannak téve a szúnyogcsípés okozta kellemetlenségeknek és veszélyeknek.

A szúnyogok szaporodásával ugyanis megnőhet a szívférgesség kialakulásának esélye négylábú kedvenceinknél. A hazai vizsgálatok megállapították, hogy több szúnyogfajta is hordozhatja a szívféreg lárváit, amelyek veszélyesek az állatokra. Azon túl, hogy oda kell figyelni arra, hogy kutyánkat ne vigyük olyan helyre sétálni, ahol elviselhetetlen számban vannak jelen a szúnyogok, a további megelőzés miatt javasoljuk a spoton készítmények használatát, illetve ha kedvencünk még nem fertőzött szívféreggel, akkor mindenképp ajánlott a tablettás védekezés is a férgesség ellen.