Sok család olyan kedvencet választ magának, amelyik csöndes, nem hullatja a szőrét, és nem büdös. Tipikusan ilyen a görög teknős.

A görög teki egy szárazföldi teknősfaj, mely hazánkban nem őshonos, így valószínűleg legtöbbünknek az a kép ugrik be róla, hogy saláta levelet meg epret rágcsál egy állatkertben. Nagyon sokan nem tudják, hogy számára nem ez a megfelelő táplálék. És még kevesebben tudják róla, hogy tartásuk szigorúan szabályozva van és engedélyhez kötött!

Ezen rovatunkban a görög teknős tartást vesszük górcső alá.

 

A görög teknős (Testudo hermanni) a leggyakoribb fogságban tartott szárazföldi teknős Magyarországon. Görögországban, Bulgáriában, Romániában, Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban szabadon él. A bozótos, sziklás dombvidékeket, ligetes erdőket szereti. Közepes nagyságú teknős, a kifejlett nőstények páncélhossza 18-23 cm, a hímek 14-20 centiméteresre nőnek. Hátpáncélja domború, alapszíne sárgás színű. A pajzsokon sötétbarna vagy fekete mintázat van.

 

Tartása:

A görög teknősöket áprilistól szeptemberig kerti kifutóban helyezhetjük el. Így érzik a legjobban magukat. Erős lehűlés esetén azonban be kell vinni őket a lakásba. Fiatal teknősöknél fokozottan kell vigyázni, hogy meg ne fázzanak, ezért őket inkább csak naponta néhány órát, felügyelet mellett napoztassuk.

A kertben lehetőleg minél nagyobb területet alakítsunk ki a számukra, melyet gondosan be kell keríteni. Kerítésnek a drótháló nem alkalmas, mert könnyen felkapaszkodhatnak rajta. A teknősök tudnak ásni, ezért a kerítés alja a talaj szintje alatt legalább 20 cm-el legyen, nehogy elszökjenek. Gondoskodjunk egy fedett, esőtől védett búvóhelyről, amelybe szalmát vagy szárított füvet tehetünk. Kisebb bokrokat, egyéb növényeket is ültethetünk. Nagyon fontos, hogy napos és árnyékos hely is legyen a területen.

Különösen a kis teknősökre lehetnek veszélyesek macskák, madarak és más állatok, az ő helyüket mindenképpen le kell fedni, például dróthálóval. A kutyák pedig még a kifejlett teknősökön is súlyos sérülést tudnak okozni! Saját kutyát se hagyjunk felügyelet nélkül a teknőssel! Előfordulhat, hogy a kutya csak játszani akar a teknőssel, de még így is súlyos, akár halálos sérülést is okozhat.

Teraszra nem szabad a teknősöket kitenni, mert nagyon átforrósodhat! (Legfeljebb naponta kb. fél órára, felügyelettel, és nem a dél körüli legmelegebb időszakban.) A teknősök hőgutát is kaphatnak és elpusztulhatnak.

A lakásban terráriumban tarthatjuk őket. A terrárium minél nagyobb, annál jobb. Egy éves korig elegendő a 40x60 cm-es, de két közepes méretű példánynak már legalább 1,5 négyzetméter, két felnőtt példánynak pedig minimum 2,5 négyzetméter alapterületű terrárium szükséges. A teknősnek biztosítani kell egy búvóhelyet, ahová elvonulhat aludni és biztonságban érzi magát. Fontos, hogy a szobában a páratartalom 50-60% között legyen. Amennyiben a lakásban száraz a levegő, párologtatni kell.

A terrárium talajának legjobb a kerti föld, amiből ásványi anyagokhoz is juthatnak az állatok. A terrárium egyik sarkába rendszeresen permetezhetünk vizet. Ügyelni kell arra, hogy ne folyamatosan tartsuk nedvesen itt a földet, nehogy bepenészedjen. Kövekkel, fatuskókkal, növényekkel rendezhetjük be a terráriumot. Nappal a terrárium egyik részén fűteni vagy világítani kell. Egy 60W-os melegítőlámpával (hagyományos izzó legyen, ne energiatakarékos) könnyen elérhetjük a megfelelő hőmérsékletet (35-38 °C), a terrárium többi részén pedig 23-26 °C fok legyen. Ha UV lámpát is használunk, akkor a két lámpa közel legyen egymáshoz. Éjszaka 20-22 °C fok legyen a szobában. Vigyázni kell, hogy meg ne fázzanak a teknősök, télen szellőztetéskor fontos letakarni a terráriumot.

Mindig legyen melegebb és hűvösebb helyük is, mivel változó testhőmérsékletű állatok, tehát a hőmérsékletüket nem tudják szabályozni!

 

Takarmányozás:

A görög teknősök növényevők. Takarmányozásukra legjobban a szabadban növő lágyszárú növények felelnek meg, például gyermekláncfű (pongyola pitypang), lóhere (fehér here, vörös here), mezei katáng, lucerna, pásztortáska, nagy útifű, lándzsás útifű, kaszanyűg bükköny, papsajtmályva, szelíd csorbóka, apró szulák, tyúkhúr, stb. Ezeken kívül más réti növényeket is adhatunk nekik. A természetben is ezekkel táplálkoznak, ezeknek a növényeknek nagyon magas a kalcium tartalma. Takarmányuk minél nagyobb részét, 80-100 %-át ezek képezzék! Legfeljebb 15%-át tehetik ki zöldségek, és maximum 5%-át alkothatják gyümölcsök.

Csak olyan helyről gyűjtsünk, amit nem permeteztek. Lóhere (fehér vagy vörös here) magot vetőmagboltban tudunk vásárolni; ha elültetjük, egész évben tudunk lóherét adni teknőseinknek. A növényeknek főleg a levelét adjuk a teknősöknek, de például a pitypang sárga virágát is szereti sok görög teknős. Ha a gyűjtött növényeket hűtőben tartjuk, egy hétig is elállnak.

Télen, amikor fagy miatt nem tudunk vadon élő növényeket gyűjteni, akkor reszelt répát, almát, körtét, rukkolát, uborkát is adhatunk nekik, de ilyenkor fokozottan oda kell figyelni a megfelelő kalcium kiegészítésre! A boltban vásárolt salátának, főleg kora tavasszal magas a nitráttartalma, ezért ilyet inkább ne adjunk! Gyümölcsöket csak kisebb mennyiségben kapjanak, magasabb foszfortartalmuk miatt. A zöldségeket, gyümölcsöket alaposan megmosva, leszárítva (=ne vizesen) adjuk. Törekedjünk arra, hogy változatos táplálékot biztosítsunk állatainknak. Naponta egy-két alkalommal adjunk nekik enni. Nyáron ha a szabadban tartjuk, és megfelelően takarmányozzuk őket, nincs szükségük vitamin kiegészítésre.

Télen szükséges lehet vitamin pótlás, különösen akkor, ha nincs UV-lámpa a terráriumban. A kalcium felszívódását és csontokba történő beépülését elősegítő D-vitamin a napfény hatására képződik a szervezetben, valamint szájon át adott vitamin készítményekkel is pótolható. A vitamin készítmények közül a Korvimin ZVT Reptil ajánlott. A növekedésben lévő állatoknak feltétlenül szükséges a kalcium kiegészítés! Az eleséget rendszeresen, 1-2 naponta kalcium porral alaposan meg kell szórni. Tojáshéj (főtt tojás összetört vagy ledarált héja), illetve szépia is használható kalcium kiegészítésre. A felnőtt teknősöknek a kifutóba szórhatunk mészgritet. A nőstény teknősök tojásrakás idején általában szívesen elfogyasztják a szépiát.

Kalcium por vásárlásakor olyat válasszunk, mely minél több kalcium-karbonátot és minél kevesebb kalcium-foszfátot tartalmaz. Például a JBL microcalcium por, vagy humán patikákban kapható Tovita por is megfelelő, mely tojáshéjból készül. Előnyös még a kalcium-glükonát por, mert a benne lévő kalcium szerves kötésben van jelen, így még jobban felszívódik. A kalciumot gyakorlatilag nem lehet túladagolni, ezért inkább többet adjunk belőle, mint keveset! (A vitaminok közül az A-, D-, E- és K-vitaminokat lehet túladagolni leginkább.) Ha vitamin port is adunk a teknősnek, akkor is mindenképpen legyen egy olyan por, amely csak kalciumot tartalmaz (kalcium-karbonátot vagy kalcium-glükonátot), mivel ezt gyakorlatilag nem lehet túladagolni, és így nyugodtan adhatunk belőle a teknősnek nagyobb mennyiséget.

A banán és a paradicsom nagyon sok foszfort és kevés kalciumot tartalmaz, legjobb, ha egyáltalán nem adunk belőle teknősünknek. A sóska és a saláta pedig megköti a kalciumot, ezért ezeket is legfeljebb nagyon kis mennyiségben etessük és biztosítsunk mellé kalcium kiegészítést.

Állati eredetű fehérjét (túró, tojás, sajt, hús, kutya- és macskatáp, vízi teknősöknek gyártott táp stb.) ne etessünk a teknősökkel! Ezeknek ugyanis nagyon magas a fehérjetartalma, kalciumot pedig alig tartalmaznak (a hús kalcium:foszfor aránya 0,025:1!), aminek hatására a fiatal teknősök olyan gyorsan növekednek, hogy a páncél fejlődése nem tudja ezt követni, páncél fejlődési rendellenességek alakulnak ki. Valamint a fehérje lebontásakor sok húgysav keletkezik a teknősök szervezetében, fokozatosan köszvény alakulhat ki, ami egy súlyos, gyógyíthatatlan betegség.

A teknősöket rendszeresen kell itatni. A kicsiket 2-3 naponta, a nagyobbakat hetente 1-2 alkalommal. Ilyenkor az állatokat egy külön edénybe sekély, langyos vízbe tesszük 5-10 percre úgy, hogy inni is tudjanak, és a fejüket ki tudják emelni levegőt venni. A teknősök miután ittak, kiürítik húgyhólyagjukat, és friss vizet szívnak bele. Egyedülálló módon képesek a húgyhólyagjukon keresztül is vizet felvenni. A kerti kifutóban mindig legyen egy földbe süllyesztett lapos edényben víz a teknősök számára.

Nem tudnak úszni, ezért csak sekély vízbe tegyük őket! A teknősök vizelete fehér színű a benne lévő húgysav miatt, ez normális.

Magról tudunk teknősünk számára növényeket ültetni a kertben vagy a lakásban napos helyen tartott virágládában. Könnyen beszerezhető magok például: fehér here (50 g, 1 kg), rukkola (2 g). Ezeket vetőmagboltokban, webáruházakban lehet megvásárolni.

 

Kalcium ellátás

A görög teknősök megfelelő kalcium ellátása rendkívül fontos! A folyamatos megfelelő táplálással biztosítsuk a páncél megfelelő fejlődését. Ha a szükségesnél kevesebb kalciumhoz jut a teknős, felborul a szervezet kalcium-foszfor egyensúlya, csont- és páncélfejlődési rendellenességek alakulnak ki. A páncélpuhulás sokszor nehezen, esetenként nem is gyógyítható. Ezért nagy figyelmet kell fordítani a megelőzésére, és arra, hogy magas kalcium tartalmú eleséget etessünk a teknősökkel. Ne feledjük, hogy a kalcium por csak kiegészítés, a legfontosabb az, hogy a táplálék mennyi kalciumot tartalmaz!

A görög teknősök számára a táplálék ideális kalcium : foszfor aránya minimum 3 : 1.

Ez azt jelenti, hogy a táplálék legalább háromszor annyi kalciumot tartalmazzon, mint foszfort.

Ha nagyon alacsony kalcium tartalmú táplálékot adunk a teknősnek, akkor hiába szórjuk meg kalcium tartalmú készítménnyel, akkor sem fogunk tudni megfelelő kalcium mennyiséget biztosítani!

 

Teleltetés

Télen teknőseinket tarthatjuk a lakásban terráriumban, vagy teleltethetjük is őket. A teleltetés csak akkor szükséges feltétlenül, ha tenyészteni szeretnénk a kifejlett állatokat. Egyesek szerint a teleltetett állatok hosszabb ideig élnek. Viszont mindig mérlegelni kell a teleltetés kockázatát! Ha valamilyen betegség lappang a teknősben, vagy nem tudunk megfelelő körülményeket biztosítani a telelés során, a teknős elpusztulhat. Egészen fiatal állatok teleltetése nem javasolt. Csak teljesen egészséges állatokat szabad teleltetni!

A teleltetési hőmérséklet 3-8 °C között legyen. 0°C alá ne csökkenjen, és 10°C fölé se emelkedjen. A teleltetés lényege, hogy az állatok anyagcseréje lelassul, ezért képesek élelem nélkül életben maradni hosszú hónapokon keresztül. Ha nem kellően alacsony hőmérsékleten teleltetjük őket, anyagcseréjük nem lassul le eléggé, és a telelés során éhen pusztulhatnak. A legjobb telelőhelyek azok a helyek, ahol a téli zöldség is eltartható: hideg pincék, garázsok, vízóraaknák. A teleltetés időtartama 5-6 hónap. A teleltetés előtt 2-3 héttel fokozatosan csökkentsük a terrárium hőmérsékletét és a megvilágítást. Az utolsó néhány napon már ne etessük az állatokat, de naponta röviden itassuk meg őket. A teknősöket tegyük egy dobozba vagy ládába szalma, avar vagy forgács közé. Vigyázzunk, nehogy nyestek vagy más állatok kárt tegyenek a teknősökben. Kb. kéthetente ellenőrizzük az állatokat anélkül, hogy megzavarnánk őket. Ha megfelelő a hőmérséklet, nem halljuk őket kaparászni. A túl korán ébredőket vissza kell tenni a terráriumba, és el kell kezdeni etetni.

Tavasszal fokozatosan, több napon át melegítsük fel őket. Az ébredés után mielőbb itassuk meg a teknősöket! Miután felébredtek, néhány napon belül elkezdenek táplálkozni. Fontos, hogy ha terráriumban tartjuk őket, legyen melegítőlámpájuk, amely alatt legalább 30-35 °C van. Ha így sem kezdenek el táplálkozni egy héten belül, állatorvoshoz kell fordulni.

 

 

CITES engedély

A Washingtoni Egyezmény vagy más néven CITES (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora - Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről) 1973-ban jött létre, Magyarország 1985-ben csatlakozott hozzá. Célja, hogy ellenőrizze a veszélyeztetett fajok kereskedelmét, és ezáltal megakadályozza az állat- és növényfajok kipusztulását. A világméretű megállapodásnak ma már 169 ország tagja, és közel 35 ezer faj kereskedelmét szabályozza.

Az egyezmény I. függelékébe azok a fajok tartoznak, amelyek a nemzetközi kereskedelem káros hatásai miatt már a kipusztulás szélére kerültek. Ezek a legszigorúbban védett fajok, ezért az egyezmény tilt minden velük kapcsolatos kereskedelmi tevékenységet.

Ide tartoznak például: csimpánzok, elefántok, tigris, leopárd, egyes papagájfajok, tengeri teknősök.

A II. függelékbe sorolt fajok szintén veszélyeztetettek a nagymértékű kereskedelem miatt, állományuk azonban ma még nincs kritikus helyzetben. Ahhoz, hogy vadon élő állományuk hosszú távon fennmaradjon, az egyezmény szigorúan szabályozza a velük folytatott kereskedelmet. Ide tartozik a legtöbb szárazföldi teknős faj.

A görög teknős a II. függelékbe tartozik, csak CITES engedéllyel tartható. Csak ilyen engedéllyel rendelkező teknőst vásároljunk!

A kis teknősök fényképes engedéllyel rendelkeznek, ezt az engedélyt félévente meg kell újítani, újra kell fényképeztetni a teknőst. Ezek a további fényképezések ingyenesek.

Amikor a görög teknős páncélhossza eléri a 10 cm-t, mikrochipet kell beültettetni állatorvossal.

 

Forrás: gorogteknos.hu

Fotó: terrastyle.hu, gorogteki.hu