Az állatok kereskedelmének szabályozásával kapcsolatos jogszabályokban és a hivatali útvesztőben való tájékozódás komoly kihívást jelenthet a tenyésztőknek és az állattartóknak.
Cikkünk célja, hogy segítséget nyújtson a szabályozás megértésében, hogy az állatfajok példányainak exportja és importja, illetve EU-n belül az állatokkal folytatott különböző tevékenységek (eladás, vétel, szaporulat-bejelentés stb.) végzése során tisztában legyünk az előírásokból fakadó teendőkkel.
Az állatok, növények és a belőlük készült különféle termékek, ajándéktárgyak, használati cikkek nemzetközi kereskedelme napjainkra hatalmas méreteket öltött, éves forgalma eléri a 159 milliárd dollárt (közel 32 billió forintot), és évente több mint 350 millió egyedet érint.
Sok fajt azért gyűjtenek össze élőhelyeikről, hogy kedvtelésből tartsák őket. Ilyenek például a papagájok, szárazföldi teknősök, gyíkok, kaméleonok, orchideák. Másokat – mint a krokodilok, az elefántok, szép szőrméjű macskafélék és trópusi fák– értékesnek tartott részeikért pusztítanak el, hogy feldolgozás után kerüljenek az üzletekbe.
A múlt században az afrikai elefántok állománya 10 millióról négyszázezerre csökkent. A kipusztulás szélére sodródott sok ezer állat- és növényfaj, mint a tigris, a hópárduc, a gorilla, a kerecsensólyom, egy sor tengeri teknős, kaktusz, orchidea, és számos más faj. Ehhez a szomorú eredményhez, az élőhelyek folyamatos emberi pusztítása mellett, jelentős mértékben hozzájárul az a kereskedelemi rendszer, amely mára már az egész Földet behálózza, és amely a második legfontosabb veszélyeztető tényező a fajok fennmaradása szempontjából.
A veszélyeztetett fajokkal folytatott szabályozatlan nemzetközi kereskedelem növekvő méretei, és ennek egyre szembetűnőbb káros hatásai egy nemzetközi megállapodás létrehozását tették szükségessé.
Így jött létre 1973-ban a Washingtoni Egyezmény vagy más néven CITES (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora – Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről), melyhez Magyarország 1985-ben csatlakozott. Célja, hogy ellenőrzése alá vonja a veszélyeztetett fajok kereskedelmét, és ezáltal megakadályozza, hogy állat- és növényfajok ezrei a kipusztulás szélére jussanak. A világméretű megállapodásnak ma már 181 részes fele van (180 ország és az Európai Unió), és közel 35 ezer faj kereskedelmét szabályozza, illetve esetenként tiltja.
A kipusztulás szélén álló fajokkal folytatott nemzetközi kereskedelem szigorúan tilos. Jelenleg közel 800 ilyen fajt sorol fel az egyezmény I. függeléke (pl. elefántok, csimpánzok, gorillák, tigris, jácint arapapagáj és más papagájfajok, tengeri teknősök, egyes kaktuszok, orchideák).
A II. függelékben szereplő fajokat szintén veszélyezteteti a nagymértékű kereskedelem, állományuk azonban ma még nincs kritikus helyzetben. Ilyenek például egyes korallok, bizonyos papagájok és hüllők, melyek korlátozott mennyiségben, ún. CITES engedélyekkel kereskedelmi forgalomba kerülhetnek.
A függelékben szereplő fajok teljes listáját az alább linkre kattintva lehet megtekinteni: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0300032.TV
Hazánkban is egyre nagyobb méreteket ölt az egzotikus állatok és növények hobbiállatként, illetve dísznövényként való tartása. Az emberek nagy része nem is gondol bele, hogy egy-egy egzotikus kedvenc milyen áron kerül otthonába, hogy végül egy kalitkában vagy terráriumban élhesse le hátralévő életét. A kereskedelembe kerülő állatok és növények többsége a természetből származik, vadon fogják vagy gyűjtik be őket. A befogás, a szállítás és a karanténozás alatt bizonyos állatfajok egyedeinek 70-90%-a is elpusztulhat.
Egyre több család tölti nyaralását távoli, egzotikus országokban, ahonnan olyan ajándéktárgyakkal térnek haza, melyeket veszélyeztetett fajokból készítettek. De vajon vásárláskor hányan gondolnak bele, hogy az emléktárgyként árusított elefántcsont, teknőspáncél, egzotikus bőr termékek, preparált rovarok, szőrmék, trópusi kagylók, szárított tengeri csillagok és halak, korallok és más dísztárgyak elkészítése az állatok, esetenként életközösségek elpusztításával jár?
Mindemellett saját környékünket, az erdőket, mezőket járva is találkozhatunk több hazánkban védett és a Washingtoni Egyezmény védelmét is élvező növénnyel, mint a hóvirág, az erdei ciklámen vagy a gumós kosborfajaink. Ilyenkor szem előtt tartjuk-e, hogy ne tépjük le és vigyük haza otthonunkban hervadozni a természetben pompázó növényt, hanem a természetben, saját helyén hagyjuk élni, és így gyönyörködjünk benne?
Posztunkban az alábbi linkre kattintva közzéteszünk egy nagyon jól összeszedett, tömören, de érthetően megírt tájékoztató füzetet. A tájékoztató füzet pontosan kitér eladásra, vásárlásra, szaporulat bejelentésére, az Eu-ból való kivitelre és behozatalra, jogszabályi háttérre, és a hatóságok listájára is.
http://www.cites.hu/docs/utmutato_allattartoknak_uj.pdf
Ebben az anyagban leírtakkal érdemes tisztában lenni mindenkinek, hiszen ha nem is tartunk, vagy nem is tervezünk engedély köteles állatot tartani, bármelyikünk ablakán bármikor berepülhet egy védett madár, vagy akár a kertünkben is felbukkanhat valamelyik szomszédtól megszökött szárazföldi teknős.
